Az alábbiakban elhagyjuk a Dunakanyart és a főváros felé vesszük az irányt. A következő állomás Pomáz. A kisváros úgy 15-20 kilométerre van Budapesttől, autóval, busszal és HÉV-vel jól megközelíthető. Kialakítását tekintve a napóra nem számít különlegesnek még regionális szinten sem, mégis érdemes meglátogatni.
Amit meg is tettem ez év február 8-án: délután felszálltam a H5-ös HÉV-re Budapesten, a Batthyány téren és irány Pomáz. Persze nem csak úgy a vakvilágba indultam el. Elkezdtem keresgélni a a különböző forrásokban, hogy vajon a közelben van-e még felkeresetlen napóra. Így találtam rá a szóban forgó eszközre az egyik közösségi honlapon. Nagyjából 30 perces utazást követően meg is érkeztem. A napóra nem túl feltűnő, de viszonylag hamar megtalálhatjuk, ha tudjuk merre kell keresni: a HÉV- és a buszállomás közelében, az Árpád fejedelem útja-Rákóczi utca-József Attila utca csomópontjában lévő körforgalom közepén 1-2. kép, 1. képen a háttérben az '56-os emlékmű látható).
Emiatt kicsit nehéz volt közelebb menni. Bár a dolog ment, az akkori mobiltelefonommal (iLike X5 Lite) így sem sikerült éles képeket készíteni (3. kép). Ennek ellenére jól látható a tetején lévő felirat: "VÁROSNAP 2013" (minden valószínűség szerint ekkor kerülhetett a helyére). Gyűrűs-ekvatoriális szerelésű, úgynevezett abroncsnapóráról van szó, amely a modern napórák közül talán a legelterjedtebb típus. Lényege, hogy a számlap egy két részre osztott vízszintes félkörívre van szerkesztve. Felső részét tavasszal és nyáron, az alsót pedig ősszel és télen érik a napsugarak. Az árnyékvető és a számlap végződéseit egy gyűrű köti össze.
Készítője Kovács István gépésztechnikus, nyugdíjas vállalkozó. Ez és a helyszín földrajzi koordinátái (északi szélesség 47 fok 47 perc, keleti hosszúság 19 fok 26 perc) láthatók is a napóra alsó tábláján rovásírás-szerű formában. Ez azért is érdekes megállapítás, mert a napóra környezetében találhatunk egy '56-os és egy Trianon-emlékművet. Utóbbit a Nemzeti Összetartozás Terén, ahol számos, történelmi motívummal díszített pad is van, melyek szintén Kovács István munkáját dicsérik. Számos emlékmű és emléktábla található a városban, többségük a honfoglalással és az ősi magyar kultúrával kapcsolatos (közülük megemlítendő a Honfoglalás-emlékmű, melyet egy Kő-hegyi túra alkalmával véletlenül találtam meg a városi temető mellett). De ha már tudomány: a szerb származású Luppák az egyik leggazdagabb helyi család voltak. Egyik rokonuk nem más volt, mint az ismert fizikus és feltaláló, Nikola Tesla, aki két alkalommal is vendégeskedett náluk (erre a család egykori házán elhelyezett tábla emlékeztet). Szomorú mementóként szolgál ugyanakkor a HÉV-állomás falán elhelyezett tábla, mely az 1946. márciusában vonaton kitelepített 1032 német származású polgárnak állít emléket.
Pomáz után a szomszédos Budakalászon is megpróbáltam egy lakóház napóráját lencsevégre kapni, de nem jártam sikerrel. Talán legközelebb. Egyébként mindkét városkában akad látnivaló vagy egyéb szabadidős lehetőség, köszönhetően fekvésének és történelmüknek. Éppen ezért, aki fogékony az efféle dolgokra, tegyen egy próbát, csak bátorítani tudom.
