Nyár van, és nagyon sokan még mindig Balatont választják kikapcsolódásra. A régióban talán Siófok az egyik legnépszerűbb úticél. És ha már egyszer itt vagyunk, fedezzük fel a város napóráit, merthogy bizony több is van itt....
Munkám miatt gyakran vagyok Siófokon, másrészt a hazautazásom innen oldható meg legjobban. Ha van egy kis időm a buszig - márpedig elég sokszor van -, igyekszem hasznosan elütni. Már régen utánajártam a környéken fellelhető napóráknak, de mivel az információk többsége legalább 30 éves, sok közülük talán már nem is létezik. De kis utánajárással lehet javítani a helyzeten (pl. az MCSE Napóra Szakcsoportjának írásai). Szóval, egy forró, verőfényes júniusi napon elkezdtem bóklászni a belvárosban. Elsőként a vasútállomás melletti Millenium Parkot (korábban: Váradi Antal tér), ahol a Zenepavilon, a szökőkút és Martsa István 1960-as alkotása, a Zuhanyozó nő szobra szinte kötelező látnivalók (1. és 2. kép). Közvetlenül a Kálmán Imre sétány mellett, a talajszint felett pár centire lapul a talán legismertebb helyi napóra (3. kép).
Ezután átmentem a Sió-csatornán, hogy a McDonald’s közelében lévő napórát is felkeressem, de nem jártam sikerrel (mint utólag kiderült, kicsit rossz helyen kerestem). Helyette meglátogattam a Trianon-emlékművet (5. kép), majd irány a Balaton-part. A Sió utcai napórával újfent kudarcot vallottam, bár itt feltehetőleg a két említett eszközből már csak az újabb létezik.
A mólón elhelyezett órára viszont egész könnyű volt ráakadni: már messzebbről is könnyen felismerhető a város egyik látványossága, "A Béke Jóságos Angyala" szobor (6. kép). Utóbbit Pjotr Tyimofejevics Sztronszkij orosz művész alkotta a Finnugor Népek 6. Világkongresszusa alkalmából. 2012-ben került jelenlegi helyére.
Ennek tövében turisták csodálják a Balatont, de a horgászok is többnyire a közelben próbálnak szerencsét. De a szobrot tartó oszlop D-DNy-i oldalán van a keresett napóra is, amelyet szintén Dr. Molnár János tervei alapján készült a BAHART munkatársai által 2013-ban. Ma már ritka típust képvisel, de az ókori Babilóniában és Itáliában egykor gyakori volt. Vertikális, rajta az alábbi felirat: „AZ ÁRNYÉKVÉG HŰ SZOLGA, A NAPNYUGTÁIG TARTÓ IDŐT MUTATJA”. Mivel a mellékelt fotó (7. kép) június 23-án 13:36-kor készült és a Nap ekkor 20 óra után nyugodott azt hiszem, ez hihető is. Az egyik fiatal hölgy hangot is adott azon aggályának, miszerint az óra szerkesztése és az általa jelzett idő számára értelmezhetetlen – megvallom, a fáradtság és a sietség miatt akkor én is hasonlóképpen éreztem. Mindenesetre érdekes volt ezt a napórát is megnézni, mivel többre nem jutott idő és energia. Pedig állítólag Siófok rejt még néhányat belőlük – remélem, azért nem túlzottan...
Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy Siófok előtt Zamárdiban sikeresen felkerestem egy napórát a part közelében, a Damjanich utca 18. szám alatti üdülő D-i falán kb. 7-8 méter magasan (a kis közből jól látszik). Vertikális. Számlapján az „ELSŐ ZAMÁRDI NAPÓRA” írás olvasható (8. kép):
Egyelőre szünetet tartok, már ami az újabb helyszínek felkeresését illeti. De korábbi útjaim során számos példányról sikerült többé-kevésbé értékelhető fényképeket készíteni, amiket hamarosan be is mutatok némi leírással is megtűzdelve.
